2008. október 7., kedd

Ilyen egy el...tt hétvégét...

Azt hiszem sikerült egy átélnem életem egyik legrosszabb hétvégéjét. Felkelek szombaton, egyedül, mert Zsu csapatépítő tréningen van. Sebaj, itt a várva várt nap, ma van IDC (International Drift Challenge) Kakucson. Redőny felhúz, és szomorúan konstatál, hogy szakad az eső…hát szép drift versenynek nézünk elébe. Irány a fürdőszoba, gondoltam kipróbálom az új hajvágómat, majd kisebb harc után ráébredtem, hogy az egy szakállvágó, és egyszerűen nem bír a hajammal. Persze ekkor már volt egy folt meg egy csík a fejemen, így drasztikus megoldásként teljes vágás…nullára. Pakolás, indulás. Hagyatkozva a modern technika vívmányaira elindultam az emlékeimben élő úton, hogy majd idővel a GPS átveszi a szerepet, de ez nem történt meg, így sikerült teljesen eltévednem, és plusz kb. 80 km-t megtennem, fasza. Nagy nehezen odaérek a helyszínre, ott közlik, hogy csak akkor állhatok be, ha van „szervízautó” matricám. Király, séta be, matricavadászat. Talált, süllyedt, van matrica. A reggeli akciómnak köszönhetően a legtöbben elmennek mellettem, és csak utólag jönnek rá, hogy én vagyok az. :) Sebaj. Az eső még mindig esik…kamerázni, fényképezni nem merek mert nem akarom eláztatni a gépeket. Kicsit csitul, de a fényviszonyok még mindig igen távol vannak a megfelelőtől, de készítek pár kockát. Jó másfél – két óra után nem várt, érdekes, de leginkább fájdalmas érzés tör fel a testem közepe felől. Ez így nem lesz jó…nagyon nem…irány haza…gyorsan, nagyon gyorsan! (Ezúton bocsi az összes településtől, ahol 140-nel robogtam végig). Természetesen hazafele sem sikerült a műszerfalon csücsülő PDA-nak kapcsolatot teremtenie valamelyik GPS holddal, így improvizáltam. Otthon a teljes nyugalomban elmulasztottam a csikarás okát, de a nap további részét ágyikoban töltöttem. De jó, hogy kint voltam, megérte elkocsizni fél tank benyát…sebaj, majd vasárnap, gondoltam.

Vasárnap szintén Kakucson volt megrendezve a magyar bajnokság záró futama. Reggel kelés, csomagolás irány a helyszín. Nagyon jó a verseny, erre most nem térek ki (akit érdekel ITT olvashat róla), csak kicsit nehéz megoldani, hogy egyszerre fényképezzek, és videózzak is, mert Zsu hiánya miatt én vállaltam mind a kettő szerepet. Délután jött ez első rossz jel…egy hasítás a fejemben. O, jaj…meleg front jön. Evvel nem is lenne baj, ha ezt nem egy a fejemben zakatoló ütvefúrós manóval jelezné nekem a természet. Nem érdekel, akkor is kint maradok végig, személyesen akarok gratulálni a bajnoknak!!! Ezt a tisztet Radír szerezte meg, aminek nagyon örültem. Nagyon megérdemelte, sokat dolgozott érte. Megvolt az eredményhirdetés, gratuláció, összepakolás, irány haza…ennél a résznél már nem is egy manó, hanem egy nagy talicska manó van a fejemben fejenként legalább öt zajt keltő eszközzel, és egy a gyomromban aki folyamatosan forgatta azt, így hazafele igencsak kellett koncentrálnom, hogy egyben hazajussak. Megérkeztem…egyben. Irány az ágy, hideg vizes borogatás, sötét, halk TV, nyugalom…ez kell migrénes fejfájásnál. Sikerült elaludni majd fél kettő körül (hajnal) felébredtem, kicsit jobban vagyok, de vissza kellene aludni…3:30 körül sikerült is…még jó, hogy holnap hétfő, lesz hol kipihennem a hétvégét! :)

Ugye milyen finom hétvége volt!?
Megosztás

Nincsenek megjegyzések: